telihold151225Az asztrológiai év a Napnak a Kos jegyébe történő belépésével kezdődik, és az utolsó téli hónappal, a Halak havával zárul. Az általunk használt rendszer szerint az évkör teljes hónapjait tekintjük az adott asztrológiai őstípushoz tartozónak és dolgozunk fel egy-egy a jellemzőihez kapcsolódó mesét. Az ismereteket mindehhez Claus Riemann pszichológiai asztrológiával foglalkozó Mély forrás című könyvéből merítjük és Antalfai Márta Kincskereső Meseterápiás módszerét alkalmazzuk foglalkozásainkon.

Fogadjátok szeretettel a foglalkozásainkon olvasott és feldolgozott meséket az otthoni elmélyüléshez!

Halak - Március

Írta: Super User on . Beküldve: Évkör a Mesekulccsal

halak160623002  Mese a bambuszról


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csodaszép kert az ország nyugati részén, egy nagy királyság kellős közepén. A kert gazdája nyári hőség idején ott szokott sétálgatni. A kert minden fája, bokra és növénye között egy nemes bambusz volt számára a legszebb és a legkedvesebb. Évről évre nőtt ez a bambusz, és mind kedvesebb, mind bájosabb lett. Persze nagyon jól tudta, hogy Ura szereti és örömét találja benne.

Egy napon gondolatokba merülve közeledett a gazda kedves fájához, a bambusz pedig a nagy megtiszteltetés feletti örömében földig hajtotta a fejét. Az Úr megszólította:

Vízöntő - Február

Írta: Super User on . Beküldve: Évkör a Mesekulccsal

sas160710003   Az Aranytulipán

 

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy király, annak egy fia. Mikor ez a királyfi nagy legénnyé serdült, azt mondta az apjának:

- Édesapám, én elmegyek, s addig vissza nem térek, míg a világon a legszebb leányt meg nem találom; az lesz az én feleségem.

- Jól van, fiam - mondotta a király -, csak eredj isten hírével, szerencse kísérjen utadban.

Elindult a királyfi, ment, mendegélt hegyeken, völgyeken átal, egyszer csak beért egy rengeteg erdőbe, s rengeteg erdő között amint mendegélne, látja, hogy egy ökörnyomban kínlódik, vergődik egy kicsi halacska. Megszólal a halacska, mondja a királyfinak:

Bak - Január

Írta: Super User on . Beküldve: Évkör a Mesekulccsal

teli taj160130   Békakirály

 

Élt egyszer egy király; annak a legkisebbik lánya olyan szép volt, hogy még a nap is elcsodálkozott, ha rásütött, pedig az már látott egyet-mást, mióta fent jár az égen.

A királyi palotától nem messze egy rengeteg nagy erdő sötétlett; sűrű lombos kerek hársfák álltak a szélén, a legvénebb, legterebélyesebb hársfa alatt pedig volt egy kút. Ha nagyon meleg volt, a királylány kisétált az erdőszélre leült a kút kávájára, úgy pihent a mélyből áradó hűvösségben. Volt úgy, hogy elunta magát; ilyenkor fogta az aranygolyócskáját, földobta meg elkapta, ez volt a legkedvesebb játéka.

Történt egyszer, egy szép nyári napon, hogy amint így játszadozott, túl magasra találta dobni a golyót; nem tudta elkapni, a fényes aranygömb leesett a földre legurult a kis lejtőn, be egy lyukba, azon át a kútba.

Nyilas - December

Írta: Super User on . Beküldve: Évkör a Mesekulccsal

nyilas171206    A hű szolga

 Hol volt, hol nem volt, hetedhétországon túl, az óperenciás tengeren innét, volt egy öreg király. Ez a király egyszer nagyon megbetegedett, leesett a lábáról, ágyba került s onnét többet fel sem is kelt. Mikor érezte, hogy közelget a halála, ágyához hívatta az ő hű öreg szolgáját, Jánost s mondta neki:

- Hallod-e, hű szolgám, érzem, hogy meghalok. Máskülömben nem búsulnék a halálom miatt, mert öreg ember vagyok, jóban, rosszban elég részem volt, de búsulok a fiamért, a ki még nagyon fiatal, tapasztalatlan. Igérd meg, édes szógám, hogy mindenre megtanítod, amit egy királynak tudni kell. Ha megigéred, nyugodtan fekszem az én koporsómba.

Mondta János:

- Ne búsoljon, felséges királyom! Amig élek, el nem hagyom a királyfit, hűséggel szolgálom, életem árán is.

Skorpió - November

Írta: Super User on . Beküldve: Évkör a Mesekulccsal

skorpio20151120    VASJANKÓ

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Rengeteg nagy erdő terült el kastélya körül. Sok mindenféle vad tanyázott benne, szarvas is, dámvad is, őz meg egyenesen annyi, hogy egész csordákban vonult tölgyesből bükkösbe, bükkösből gyertyánosba.

Egyszer a király nagyon megkívánta a vadpecsenyét. Kiküldte az egyik vadászát hogy lőjön neki egy őzet.

Várták a vadászt, de hiába várták, nem jött vissza sem aznap, sem másnap, sem soha többé.